Ha m�mi�r�l van sz�, k�ts�gk�v�l mindenkinek Egyiptom jut esz�be el�sz�r; kevesen tudj�k, hogy nem az egyiptomiak voltak az els�k, akik halottaikat bebalzsamozt�k �s mumifik�lt�k. A Chile �szaki r�sz�n megh�z�d� Atacama-sivatag lak�i ugyanis legal�bb 3000 ezer �vvel kor�bban m�r ismert�k, s�t gyakran alkalmazt�k is a mumifik�l�s egy speci�lis v�ltozat�t. M�g Egyiptomban hozz�vet�leg 5000 �vvel ezel�ttr�l ismert a legkor�bbi m�mia, addig a chilei sivatagban �l� Chinchorro t�rzs m�r 8000 �vvel ezel�tt is alkalmazta a halottak konzerv�l�s�nak k�l�nleges elj�r�s�t. Ami pedig m�g ink�bb k�l�nlegess� teszi a chilei t�rzs szok�sait, az nem m�s, mint meglep� demokratizmusuk: az egyiptomiakkal ellent�tben ugyanis az Atacama-sivatag egykori lak�i nem csak uralkod�jukat, t�rzsi vezet�j�ket vagy az elit valamely tagj�t mumifik�lt�k, hanem t�rsadalmi helyzetre tekintet n�lk�l mindenkit. R�ad�sul a legkor�bbi m�mi�k, amelyb�l t�bb sz�zat fedeztek fel m�r eddig is, gyerekm�mi�k. Kutat�k sok�ig nem �rtett�k, hogy a vil�g legkor�bbi m�mi�i mi�rt �ppen gyerekm�mi�k, de �gy t�nik, hogy a chilei Tarpacana Egyetem egyik r�g�sze – egy szerencs�s v�letlennek is k�sz�nhet�en – most r�j�tt a titok nyitj�ra. Arz�n, �lom �s gyerekhaland�s�g A Reuters h�r�gyn�ks�gnek nyilatkozva Bernardo Arriaza elmondta, hogy nem a laborat�riumban, nem is kutat�s k�zben j�tt r� a gyerekm�mi�k rejt�ly�re, hanem h�tk�znapi �js�golvas�s k�zben. „�ppen egy chilei napilapot olvastam, amelyben az arz�nnal �s �lommal szennyezett forr�sok probl�m�j�r�l volt sz�. Megeml�tett�k mell�kesen azt is, hogy az arz�nos v�z sokszor vezet vet�l�shez. Ez a f�lmondat vezetett r� a gyerekm�mi�k rejt�ly�nek megold�s�ra” – nyilatkozta Arriaza. A r�g�sz szerint ugyanis a m�mi�k lel�hely�re, az Atacama sivatag v�zben nem �ppen gazdag ter�let�re, 8000 �vvel ezel�tt is jellemz� volt, hogy az a kev�s �letet jelent� v�z, amely seg�ts�g�vel m�g �ppen �letben tudtak maradni a Chinchorro t�rzs tagjai, arz�nnal szennyezett volt. Az arz�nos v�z minden bizonnyal akkoriban is hozz�j�rult a korai sz�l�sekhez, a spont�n vet�l�sekhez �s a gyakori gyerekhal�lhoz. A t�rzs tagjai val�sz�n�leg gyerekeik elveszt�se felett �rzett f�jdalmaikat pr�b�lt�k meg egy ritu�lis szertart�s r�v�n enyh�teni – ez lehet az oka annak, hogy az els� m�mi�k els�sorban gyerekm�mi�k voltak. Primit�v t�rzs fejlett mumifik�l�si elj�r�ssal K�s�bb azt�n a gyerekeken „kipr�b�lt” m�dszert minden halottn�l alkalmazt�k �s eg�szen Kr.e. 2000-ig bez�r�lag, ha nem is mindenkit, de igen sok tagj�t a Chinchorro t�rzsnek mumifik�lt�k. A demokratikus elj�r�s m�r �nmag�ban is meglep�, �s b�r az arz�nos v�z okozta gyerekhaland�s�g val�ban magyar�zatul szolg�lhat arra, hogy a vil�g jelenleg ismert legkor�bbi m�mi�i mi�rt is gyerekm�mi�k, egy nem kev�sb� izgalmas k�rd�s tov�bbra is nyitva maradt. Nevezetesen az, hogyan lehet, hogy egy vad�szatb�l �s legink�bb hal�szatb�l �l� t�rzs a mumifik�l�s igen bonyolult elj�r�s�t szinte a kezdetekt�l fogva igen magas szinten m�velte? A r�g�szeti leletek tan�s�ga szerint ugyanis a Chinchorro t�rzs nem tartott h�zi�llatokat, nem ismerte az agyaged�nyeket �s a f�mszersz�mokat, nem termelt n�v�nyeket, tagjai els�sorban hal�szatb�l �ltek. A sivatag peremvid�k�t �tszel� kis patakok �gy t�nik gazdag forr�sul szolg�lhattak, mivel kutat�k szerint t�pl�l�kuk kilencven sz�zal�k�t a halak tett�k ki. Maga a t�rzs ugyanakkor rejt�lyes m�don m�gsem a v�z k�zel�ben telepedett le, hanem az embertelen k�r�lm�nyeket „biztos�t�” sivatag bels� r�szeiben. Fekete �s v�r�s m�mi�k Az �vezredek folyam�n r�ad�sul egyre kifinomultabb m�dszereket alkalmaztak a mumifik�l�sn�l. Az els� id�szakban jellemz� m�don t�nylegesen darabjaira szedt�k a halottat, megtiszt�tott�k a bels� r�szekt�l, majd �jb�l „�sszerakt�k”. Gyakran m�g a b�rt�l is megfosztott�k a holttestet, hogy azt�n agyaggal bekenve �s kisz�r�tva konzerv�lj�k. Ezt k�vet�en csavart�k lepelbe, v�g�l pedig m�g vastag hamur�teggel �s barnak�vel is bekent�k. Ez ut�bbiaknak k�sz�nhet�, hogy a Kr.e 5000 �s 3000 k�z�tti id�szakb�l sz�rmaz� m�m�k java r�sze fekete. Kr.e. 2500 �s 2000 k�z�tt azt�n megv�ltozott a mumifik�l�si elj�r�s: imm�r nem szedt�k darabjaira a holttestet, ink�bb felv�gt�k, hogy a bels� r�szeket elt�vol�ts�k, �s nem volt jellemz� a b�rr�teg elt�vol�t�sa sem. A m�mia teste ekkor m�r nem fekete, hanem v�r�sre festett, innen az elnevez�se is: v�r�s m�mia. Amilyen rejt�lyes m�don t�ntek fel 8000 �vvel ezel�tt a Chinchorro t�rzs m�mi�i, legal�bb ugyanolyan rejt�ly, hogy mi�rt is hagytak fel a gyakorlattal Kr.e. 2000 k�r�l. Magyar�zat egyel�re erre sincsen, csak annyi biztos, hogy a t�rzs tagjai j� 4000 �vvel ezel�tt egyszer csak minden tov�bbi konzerv�l�si elj�r�s n�lk�l kezdt�k eltemetni halottaikat. Az Atacama-sivatag Nemr�giben a Chile �szaki r�sz�n, a tengerparttal p�rhuzamosan megh�z�d� sivatagban a NASA �ltal a Marson is haszn�lt k�l�nleges g�pek r�v�n pr�b�lt�k felfedezni az �let jel�t, a kutat�s azonban bizonyos �rtelemben sikertelen volt: a sivatag ugyanis olyannyira sz�raz, hogy semmilyen �letjelre nem bukkantak. A klimatol�gusok �ltal csak abszol�t sivatagnak nevezett Atacama-sivatagban egy�ltal�n nem esik az es�. A sivatagot az �ce�n fel�l �s a sz�razf�ld fel�l is magas hegyek z�rj�k k�rbe, ezeken a hegyeken pedig a felh�k nem tudnak �tkelni. Az emberlakta ter�letek n�h�ny o�zisra �s tengerpart k�zeli telep�l�sre koncentr�l�dnak. Ami nem kedvez az �letnek, az azonban el�ny�s lehet a halottaknak: a nedvess�gmentes k�r�lm�nyek ugyanis megakad�lyozz�k, hogy a holttestek elbomoljanak. A sivatagi sz�razs�g kifejezetten j� konzerv�l�nak sz�m�tott, �gy a Chinchorro-csod�nak tulajdonk�ppen a term�szet is r�sze.