A k�z ujjain a k�rm�k n�veked�s�nek sebess�ge k�r�lbel�l egytized millim�ter naponta, ami �vente 3,6 centim�ternek felel meg. A l�bon ez j�val lassabban megy v�gbe: ott a k�rm�k �vente csup�n 1,4 centim�tert n�nek. A k�l�nbs�g ok�t, mi tagad�s, nem sokan vizsg�lt�k tudom�nyos szempontb�l, n�h�ny megfigyel�s azonban k�zelebb vihet a v�laszhoz. Leggyorsabban a fiatal f�rfiak k�rmei n�vekednek, �s �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy a n�veked�s sebess�ge a meleg ny�ri h�napokban a leggyorsabb. �rdekes t�ny, hogy a t�bbsz�r haszn�lt k�z k�rmei gyorsabban n�nek, mint a passz�vabb�, azaz jobbkezesekn�l a jobb k�zen, balkezesekn�l a bal k�zen van t�bbsz�r sz�ks�g k�r�mv�g�sra. A fentiekb�l lehet k�vetkeztetni a k�z �s l�b k�r�mn�veked�si sebess�ge k�zti elt�r�s okaira. Kez�nkkel �rtelemszer�en j�val t�bb finommozg�st v�gz�nk, mint l�bunkkal, �s ennek sor�n els�sorban a k�r�mmel �tellenes ujjbegyeinket haszn�ljuk. �gy gyakrabban �ri a k�zk�rm�k lemez�t el��ll�t� m�trixot fizikai behat�s, ami val�sz�n�leg serkent�leg hat r�. M�sr�szt a kezek sokkal t�bbet vannak szabad leveg�n, mint a l�bak, �gy azok t�bb napf�nyhez, oxig�nhez �s egy�b t�pl�l� anyaghoz jutnak, melyek szerep�r�l a k�r�mn�veked�sben egyel�re nem sokat tudunk, de sejthet�, hogy serkentik azt. A kezek h�m�rs�klete tov�bb� �ltal�ban magasabb, mint a l�bak�, ami szint�n a m�trixsejtek m�k�d�s�nek kedvez. V�gezet�l pedig a k�z ujjainak v�rell�t�sa jobb, mint a l�bujjak�, �gy a k�r�mm�trix itt t�bb t�panyagot kap.