A sv�jci tud�sg�rda �nk�nteseken tesztelte kotyval�k�t egy befektet�i j�t�kot szimul�lva. Amikor a befektet�k besz�vt�k az orrspray illatanyag�t, r�gt�n sz�v�lyesebben adt�k oda p�nz�ket egy megb�zottnak, hab�r tiszt�ban voltak vele, hogy �pp�gy profithoz juthatnak az �gylettel, mint ahogy el is veszthetnek mindent, p�ld�ul az�ltal, hogy a megb�zott meggondolja mag�t, �s nem adja vissza a jussot. A „var�zsital” f� hat�anyaga az agyban is termel�d� oxytocin, amelynek el��ll�t�s�t p�ld�ul a szex �s a szoptat�s kiv�ltotta ingerek id�zik el�, �s nagy jelent�s�ge van a szoci�lis kapcsolatok kialak�t�s�nak ter�n is. Mivel ebbe a p�rz�s �s a sz�l�–lesz�rmazott viszony is beletartozik, az id�k folyam�n r�ragadt a szeretet hormonja n�v. A t�m�ban j�rtasak szerint az oxytocin k�zrej�tszhat abban, hogy bizonytalan kimenetel� helyzetben az �llatok vagy emberek legy�zz�k term�szetes eredet� �dzkod�sukat. Az elm�let azzal �rvel, hogy az emberek csak eld�ntik – p�ld�ul kibontakoz� �zleti kapcsolat eset�n –, hogy megb�znak-e egym�sban. Ez az agyban felgyorsult oxytocintermel�s miatt van. Ezek ut�n a k�rd�s az volt, hogyan egyszer�bb bizalmat �breszteni m�sban: bel�legeztetni vele az oxytocint, vagy befoly�solni a termel�d�s�t az agy�ban? A var�zsanyag az agyba k�nnyed�n jut el. A j�t�kban a befektet�k 12 p�nzegys�get kaptak, amelyek �rt�ke egyenk�nt 32 doll�rcent volt, �s mindegyik�k eld�nt�tte, mennyit sz�nd�kozik adni a megb�zottj�nak. A r�sztvev�k tudt�k, hogy p�nz�k megn�gyszerez�dhet, amib�l a megb�zott d�nti el, mennyit ad vissza. A 29 f�s csapatb�l 13 �zletember v�lt meg p�nz�t�l teljesen, azok pedig, akikkel csak az �lszert k�stoltatt�k meg (szint�n 29-en voltak), csak hatan adt�k oda �sszes p�nz�ket. �rdekes jelens�g volt, hogy amikor a megb�zott p�nzkezel�ket sz�m�t�g�pekre cser�lt�k, a jelens�g megsz�nt. Ez azt jelenti, hogy az oxytocin sokkal ink�bb az ember szoci�lis ter�let�re van hat�ssal, teh�t �l�l�nyekkel val� kapcsolatra, mint a k�tes helyzetekhez val� hozz��ll�s�ra. A k�s�rlet nem ker�l be a t�rt�nelem hasztalan tudom�nyos pr�b�lkoz�sai k�z�, ugyanis fontos lehet m�g az autizmusban, a Williams-szindr�m�ban szenved�knek, valamint az �zleti �letben.